Bodor Ádám 1936. február 22-én, Kolozsvárott született református, felső-középosztálybeli családban. Édesanyja, a székely Tóháti Ida felmenői között számos tisztviselőt találunk. Ez az életpálya az örmény-magyar földbirtokos apai ágtól sem állt távol. Bankigazgató édesapját, a mérsékelten konzervatív, hívő, nagy tekintélyű Bodor Bertalant 1944-ben a budapesti székhelyű Országos Pénzintézeti Központ és a Pesti Takarékpénztár és Hitelbank élére helyezték. A háború után meghívták a debreceni kormányba, de a család inkább visszatelepült Kolozsvárra. Erdély vallási és kulturális sokszínűsége, a magyar, a szász és a román kultúra szétválaszthatatlan keveredése, s egyszersmind a közeg kelet-európai letargikussága, szegénysége, kiszolgáltatottsága jelentett meghatározó élményt a későbbi író számára, műveiben részint ezt a kettősséget igyekszik megragadni.
Kolozsvárott a kommunista hatalomátvétel után más jómódú családokhoz hasonlóan Bodorékra is a nélkülözés évtizedei vártak. Először a családi villát kellett elhagyniuk, majd a koros apát koholt vádak alapján elítélték a Márton Áron-féle politikai perben, és csak 1955-ben engedték szabadon. 1952-ben magát Bodor Ádámot, a Református Kollégium diákját is letartóztatták államellenes szervezkedésért. Társaival együtt egyikük állami kitüntetésben részesülő apjának közbenjárására szabadult két év után. Egy évig gyári munkásként dolgozott, majd inkább óvatosságból és kényszerűségből, mintsem mély vallásosságtól indíttatva világi szak helyett a református teológiára iratkozott be. 1960-ban végzett, és a kolozsvári egyházkerületi levéltárban alkalmazták, jóformán éhbérért. 1964 és 1968 között egy másoló-fordító irodában dolgozott szülővárosában.
Karcolatokat és novellákat 1965-től kezdett publikálni az Utunkban, e korai művek Hemingway hatását mutatják. A Forrás-könyvsorozatban, 1969-ben megjelent első novelláskötete is A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. Noha műgonddal kimunkált rövidprózáinak esztétikai értékét írásban nem sokan kérdőjelezték meg, és általában elismerő kritikákat kapott, az irodalmi és a közélet némely potentátja olykor olvasói levelek mögé bújva, máskor televíziós műsor keretében diákokkal elmondatva jelezte fenntartásait aziránt, hogy Bodor Ádám nem tartja szem előtt a szocialista realizmus követelményeit. Mivel politikai okokból a sajtóban nem foglalkoztathatták, szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. A hetvenes évek elején Bacsó Péter és Fábri Zoltán egyaránt filmet készített egy-egy novellája alapján. 1974-ben a Kriterion kiadta második kötetét (Plusz-mínusz egy nap), majd 1978-ban megjelent a Megérkezés északra is. Első magyarországi könyvét, a Milyen is egy hágó? című válogatást a Magvető adta közre 1980-ban, amit nem sokkal később máig utolsó Romániában megjelent magyar nyelvű kötete, A Zangezur hegység (1981) követett. Ebbe újabb keletű novelláit gyűjtötte össze.
Mivel a hetvenes évek végétől Erdélyben lehetőségei íróként egyre inkább beszűkülni látszottak, és életfeltételei nehezedtek, 1982-ben áttelepült Magyarországra. 1984-től a Magvető szerkesztője lett, újabb novelláskötete mégis – vagy épp ezért – a konkurens Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg. Az Eufrátesz Babilonnál (1985) már megmozgatta a jobb szemű anyaországi kritikusokat: Balassa Péter ekkor nevezi Bodor Ádámot kitüntetően a magyar novellistának. Az igazi áttörést azonban mégis csak a Holmi novellapályázatán nyert első díj, valamint a Sinistra körzet (Magvető, 1992) című alkotás megjelenése jelentette, amit Bodor eddigi fő műveként tart számon az irodalomtörténet. Ebben a totalitárius rendszer működésmódját mutatja be egy erősen behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban, mély iróniával és fekete humorral. A regény és a novellafüzér keresztezéséből született írás műfaji besorolásának kérdése máig tartó vitákat gerjesztett kritikusi körökben.
Az érsek látogatása (Magvető, 1999) hasonlóan átmeneti műfajú, de nemcsak ebben folytatója a Sinistrának: a helyszín a körzetre emlékeztet, egyik-másik alak onnan ismerős, és az írásmód sem különbözik lényegesen. A kritikusok ezúttal azonban nem voltak egyöntetűen lelkesek: bár vannak, akik az első regény méltó párjaként tekintenek a műre, mások könnyedebb hangvétele és kevésbé komplex struktúrája miatt bírálták.
A közmondásosan kevés szavú, zárkózott írót Balla Zsófia vette rá egy rádióinterjúra, és ennek átdolgozott, kibővített változatából született A börtön szaga (Magvető, 2001), amelyben Bodor Ádám életéről, műveiről vall.
A Verhovina madarai. Változatok végnapokra (2011) a korábbi két regény világát teremti újra, hasonló prózapoétikai módszerekkel. A katasztrófa sújtotta, pontosan meghatározhatatlan vidék jellegzetes figuráit, magatartásmódjait és nyomasztó élethelyzeteit azonban a korábbiakhoz képest első olvasásra is nyilvánvalóbb fekete humorral eleveníti meg, még inkább exponálva remény és reménytelenség feloldhatatlan feszültségét. Bodor Ádám e művével bi
結果 (
日本語) 1:
[コピー]コピーしました!
Ádám Bodor、19362 月 22 日生まれ Kolozsvar 彼は、アッパー ミドル クラスの家族を改革した後。彼の母親、井田 stigand Annubis Ta SETI の公式の数。これはキャリア アルメニア語ハンガリー語セクションではなかった彼女の父の。彼の父、ブダペストで尊敬を 1944 年に適度に保守的な信者で銀行の支店長は、Bodor ヒエロニムス国立銀行センター害虫貯蓄銀行と商業銀行のトップがベース。戦争の後、彼は、政府に招待されたが、家族は、クルージュに visszatelepült を好みます。トランシルヴァニア地方の宗教的、文化的多様性、ハンガリー語、サクソン、ルーマニアの文化は、分離と貧困、脆弱性を決定する東ヨーロッパの中型 letargikussága の存在後ライターの仕事の経験を報告、この二重性をキャプチャしようとしていた。 Bodorékra のような他の裕福な家族の Piarist 大学で共産主義の買収後剥奪の十年をあった。ねつ造料金に基づいて高齢者続く家族の別荘を出発しなければならなかったの初めては政治行動と 1955 年にのみリリースのアボット マーティン種類の有罪判決を受けた。アダム Bodor、改良された大学団体の 1952 年に自身も不穏な szervezkedésért で逮捕されました。それらの 1 つに沿って仲間の受信状態名誉の彼の父の執り成しは、2 年後解放されました。工場の労働者に 1 年間勤務、その後必要性よりもむしろ深いと vallásosságtól の問題としてより私は大学の学位プログラムではなく、世俗的な。1960 年に、egyházkerületi のアーカイブ、ほぼ éhbérért。1964 年と 1968年の間コピー翻訳事務所は、彼の故郷で働いていた。 Karcolatokat és novellákat 1965-től kezdett publikálni az Utunkban, e korai művek Hemingway hatását mutatják. A Forrás-könyvsorozatban, 1969-ben megjelent első novelláskötete is A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. Noha műgonddal kimunkált rövidprózáinak esztétikai értékét írásban nem sokan kérdőjelezték meg, és általában elismerő kritikákat kapott, az irodalmi és a közélet némely potentátja olykor olvasói levelek mögé bújva, máskor televíziós műsor keretében diákokkal elmondatva jelezte fenntartásait aziránt, hogy Bodor Ádám nem tartja szem előtt a szocialista realizmus követelményeit. Mivel politikai okokból a sajtóban nem foglalkoztathatták, szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. A hetvenes évek elején Bacsó Péter és Fábri Zoltán egyaránt filmet készített egy-egy novellája alapján. 1974-ben a Kriterion kiadta második kötetét (Plusz-mínusz egy nap), majd 1978-ban megjelent a Megérkezés északra is. Első magyarországi könyvét, a Milyen is egy hágó? című válogatást a Magvető adta közre 1980-ban, amit nem sokkal később máig utolsó Romániában megjelent magyar nyelvű kötete, A Zangezur hegység (1981) követett. Ebbe újabb keletű novelláit gyűjtötte össze. トランシルヴァニアの可能性、1970 年代の終わり以来作家見えたますます beszűkülni、生活の条件を強調し、1982 年にハンガリーに移動します。1984 年以来彼は-新しい種子コレクションの編集者になったまたはだから-は文学的な出版社します。ユーフラテス川 Babilonnál (1985 年) は、首都圏の批評家から右の穀物: ピーター Balassa、ハンガリーの novellistának kitüntetően アダム Bodor を呼び出します。本当画期的なしかし、まだ novellapályázatán と同様、シニストラ (種子、1992年)、芸術作品で優勝のもの、発売日の記録文学史のバガルコートの主要な排水。全体主義体制のこのアイデアは、非常に制限、ショートハンド、グロテスクな世界、深い皮肉とブラック ユーモアを提示します。小説と novellafüzér の交差点はいくつかの四分の一を持続的なジャンル分類論争燃料質問を書く生まれ。 大司教の館訪問 (種子、1999年) だけでなく、Sinistrának にこの中間の後継者が、ジャンル: 1 つひとつからおなじみの市町村のサイトを形成してから実質的に違いはありません。ただし、今回は評論家ではなかった満場一致で熱狂的な: いくつかの最初の小説に値する作品であるとみなされる人、他の人はより軽い調子として請求され、小さく複雑な構造のために批判されています。 採用された弟が szavú、少し離れてライター rádióinterjúra Srihari、この改訂増補版を取り、どのアダム Bodor の生活、彼女の作品の中の刑務所の悪臭 (種子、2001年)、生まれ。 Verhovina の鳥。バージョン végnapokra (2011 年) は再び、prózapoétikai メソッドに類似した世界前の 2 つの小説を確立します。最初の読書はブラック ユーモア作家の証拠がいなくなって代表の値、ただし、élethelyzeteit magatartásmódjait と圧倒的な災害まったく目立たない田舎復活希望と絶望はさらに不溶性。この bi を示すアダム Bodor
翻訳されて、しばらくお待ちください..
